HÍRLEVÉL
Kedves Kollegák!
2005. március 1-én kibővített választmányi ülést tartottunk, melyen részt vett Strasszer Tibor ügyvéd és Kabdebó György a Filmjus elnöke. Az ülés témája, az előadóművészi jogdíj kérdése volt. Az ülésen kialakított elhatározásokról összefoglalót készítettünk, amit tájékoztatásul elküldünk. Ez az összefoglaló a Társaság internetes honlapján is látható, aminek címe: www.tvmt.hu
Kérjük olvassátok és használjátok a honlapot.
Az ismétlésekről.
Az 1999-ben meghozott, a Szerzői Jogról szóló törvény egyebek közt előírja, hogy előadóművészek részvételével készült televíziós művek ismétlése esetén számukra jogdíjat kell fizetni. A befizetett jogdíjakat az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) kezeli. Az Iroda 2004-ben, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma jóváhagyásával a következő jogdíj tarifát állapította meg: a köztelevíziónak minden műsorpercért 7150 Ft-ot kell fizetnie a műsorban szereplő előadóművészek jogdíjaként. Az így összegyűlt összeget a későbbiekben az Iroda osztja el arányosan az előadóművészek között. A törvény kimondja, hogy ez a törvény 1999 szeptember 1-én lép hatályba „rendelkezéseit a hatályba lépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni.”
A Televíziós Művészek Társasága egyetért a törvénnyel. Tisztában vagyunk azzal, hogy színész-előadóművész kollegáink alkotóereje mennyire fontos egy produkció megteremtésében, és ezért pártoljuk és jogosnak érezzük, hogy munkájukért alkotói jogdíjban részesüljenek.
Az előadóművészi jogdíj elismerése mellett azonban igen magasnak tartjuk azt a jogdíj összeget, amit az Előadóművészi Jogvédő Iroda tarifaként megállapított. Ez az összeg látszólag kedvező a színészek és előadóművészek számára, valójában azonban senki számára nem jó - a színészek számára sem.
Olyan magas összegű jogdíj terheli az ismétléseket, hogy a Magyar Televízió nem tud, vagy csak nagyon ritkán tud régebben készült produkciókat műsorra tűzni. Így, például egy két és fél órás színházi közvetítés megismétlésének csupán a színészi jogdíja több mint egymillió forint. Egy több órás televíziós sorozat ismétlési jogdíja, a televízió jelenlegi anyagi körülményei között, kifizethetetlen. Mindennek az eredménye az, hogy nincs ismétlés.
Tisztázatlan az a kérdés is, hogy az 1999. szept. 1. előtt megkötött színészi szerződésekre, – visszamenőleg – vonatkozik-e ez a törvény és ez a tarifa. Megítélésünk szerint nem, de ennek ellenére voltak viták, leállították néhány 1999 előtt készült produkció ismétlését a rendkívül magas színészi jogdíjra való hivatkozással. Tisztázatlan, ha az 1999-es törvény nem vonatkozik a korábban elkészült produkciókra, akkor mi szabályozza, egyáltalában szabályozza-e rendelkezés, a korábban készült produkciók előadóművészi jogdíját.
A jelenleg nem, vagy alig szerepel művészi értékű produkciók ismétlése a Magyar Televízióban.
Ki károsodik ezáltal?
A Magyar Televízió, mert elesik sok órányi, műsor sugárzásának a lehetőségétől, ami gazdaságilag előnyös lenne számára.
Károsodnak a szerzők-írók, akiknek ugyan más alapokon járna jogdíj, de miután nem ismétlik meg a műveiket, nem kaphatnak jogdíjat.
És károsodnak a színészek, előadóművészek, akik, ha nincs ismétlés, nem kapnak jogdíjat.
Mindez a dolognak az anyagi vonatkozása.
Nehezen felmérhető az a kulturális kár, ami az ismétlések kényszerű elmaradása miatt, a nézőket, a televíziót és nem utolsó sorban színészeket és a színházakat érinti.
A nézőket sok, élményt adó műsortól, szeretett régi színészek újralátásától fosztjuk meg.
A Magyar Televízió számtalan értékes produkciójának ismétlése révén tekintélyét, a kulturális életben betöltött szerepét növelhetné.
A színházak és színészeik ismertebbé válhatnának, személyiségüket, megőriznénk. Különösen fontos ez ha arra gondolunk, hogy a törékeny, a pillanathoz annyira kötődő színészi alkotómunka megőrzésének legfontosabb eszköze a színházi előadások rögzítése, azoknak életben tartása, ismétlése.
Tudnunk kellene bánni értékeinkkel.
A Televíziós Művészek Társasága „kerekasztal-tárgyalást” kezdeményez az előadóművészek egyesületének a képviselőivel, elsősorban azzal a céllal, hogy előkészítsünk egy józanabb, reálisabb megállapodást a tarifa összegét illetően, mert más típusú szerzői jogdíjakhoz viszonyítva is irreálisan magasnak tartjuk a megkívánt perc-díjat. Ez az akadálya az ismétléseknek, ami minden érintett személy és intézmény számára egyaránt hátrányos.
2005. március 4.
A Televíziós Művészek Társasága Választmányának nevében:
Mihályfi Imre Szőnyi G. Sándor.
Következő választmányi ülésünket 2005. március 22-én, d.u. 2 órakor tartjuk a Filmesházban. A választmányi ülések nyilvánosak!
2005. március 7.
Összeállította:
Szőnyi G. Sándor.